KEZDJÜK A BIBLIA OLVASÁST AZ EVANGÉLIUMOKKAL
1) Szent Máté
Az Egyház evangéliuma
Javasolt Biblia olvasás szakaszai és üteme: ettől el lehet térni, meg lehet állni, lehet ismételni. A részletes Biblia magyarázat segíti a megértést.
I. Jézus családfája és menekülése (1,1-2,23)
II. Jézus szolgálatának kezdete (3,1-4,25)
III. A Hegyi beszéd (5,1-7,29)
IV. Jézus csodás tettei (8,1-9,38)
V. A missziós beszéd (10,1-42)
VI. Jézus jelentősége és elutasítása (11,1-12,50)
VII. Példabeszédek az Isten országáról (13,1-53)
VIII. Csodák és viták (13,54-16,4)
IX. A kereszthez vivő út (16,5-17,27)
X. Tanácsok a megosztott közösségnek (18,1-35)
XI. Jézus növekvő ellentábora (19,1-23,39)
XII. A királyság eljövetele (24,1-25,46)
XIII. Jézus halála és feltámadása (26,1-28,20)
Részletes Biblia magyarázat Mátéhoz - katt ide, vagy a fenti pontokra
Máté evangéliumának jellegzetességei:
a) Máté a zsidóknak írta evangéliumát. Ebből is érthető, hogy sok Ószövetségi jövendöléssel igazolja, hogy Jézus a Messiás. - A zsidók Dávid családjából várták a Messiást. Máté leggyakrabban nevezi Jézust „Dávid fiának”: Ő a Messiás – Dávid fia, akiben beteljesedtek a messiási jövendölések, aki elhozta a megígért messiási országot: a mennyek országát. (Nem „Isten országáról” ír, mint a többi evangélisták – csak néhányszor használja ezt a kifejezést -, hanem a „mennyek országáról”. A zsidók nem ejthették ki Isten nevét!)
– A zsidóság Isten népének tudta magát, és várta a messiási ország eljövetelét. Jézusban eljött a mennyek országa. Ő hozta el a mennyek országa új (messiási) törvényeit, új rendjét: az egyházban.
b) Máté evangéliumának központi témája: az egyház (Az egyházban kell megvalósulnia a mennyek országának a földön). Az egyház szó (amely sokszor szerepel a Csel-ben és a levelekben) az evangéliumokban csak háromszor szerepel, mindháromszor Máténál.
Csak Máté ír az egyházi közösség titkáról: „ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott leszek közöttük” Máté 18,20); és csak ő írja le az egyház alapításával kapcsolatban Péter megbízatását egyház vezetésére („Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem egyházamat…” Mt 16,16).
Az evangélium befejezése: Jézus átadja hatalmát tanítványainak (az Egyháznak); küldi őket, hogy legyenek tanúi; és megígéri, hogy velük marad a világ végéig (28,19-20)
Bemutatja az egyház (a mennyek országa) törvényeit:
Olvasd el: 5,13-16 az Egyház általános küldetésének e szép meghatározását csak Mt írja le.
Olvasd: 8,11-12; 12,18; s végül 28,20 Csak nála találhatók e sorok: az egyház egyetemes küldetéséről.
A hegyi beszéd nála a legkidolgozottabb; csak ő írja le a teljes Miatyánk imát; a belépés feltételét (amely a belső megtérés); terjedését (pl. a magvetőről és a mennyek országáról szóló példabeszédekben).
A könyv elején Jézust így nevezi: Emmanuel=Velünk az Isten Mt 1,23.– A végén ez áll: Veletek maradok Mt 28,20. (Tudatos szerkesztés: a könyv ugyanazzal a gondolattal kezdődik és végződik!)
Szól a hitetlenségről, amellyel egyesek szembe kerülnek Jézussal (a mennyek országa törvényeivel). Szól a farizeusok támadásairól; a tanítványok gyengéiről (botlásaikról); és arról, hogy Jézusnak, és majd a tanítványoknak is szenvedniük kell érte (többször megjövendöli szenvedését); de előre megmondja: újra el fog jönni a világ végén. (Csak nála található az utolsó ítélet mércéje:„amit egynek tettetek…” 24,40).
Igénk: „Tartsatok bűnbánatot, mert közel van a mennyek országa!” (4,17)
Vagy: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott leszek közöttük” Mt 18,20)
2) Szent Márk
„Ez az ember Isten Fia volt” – a kereszten is
Javasolt Biblia olvasás szakaszai és üteme: ettől el lehet térni, meg lehet állni, lehet ismételni. A részletes Biblia magyarázat segíti a megértést.
"Kezdődik" (1,1-45)
Jézus konfliktusa (2,1-3,6)
Elmélkedés a tanítványi mivolt jelentéséről (3,7-35)
Isten Országának titkai; Jézus hatalma (4,1-35)
A csodák folytatódnak (5,1-43)
Kenyérről és vakságról (6,1-8,26)
Jézus sorsa világossá válik (8,27-10,52)
Jeruzsálemben (11,1-13,37)
Az Emberfiát megölik és harmadnapra feltámad (14,1-16,8)
Az evangélium "másik három befejezése" (16,9-20)
Részletes Biblia magyarázat Márkhoz - katt ide, vagy a fenti pontokra
Az első leírt evangélium Márk evangéliuma, bár helyesebb úgy mondani, hogy Jézus evangéliuma Márk szerint.
Eszmei mondanivalója: Mk 1,1 – „Kezdődik Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának evangéliuma!” Olvassuk hozzá Mk 15,38-39-et. Ez az evangélium csúcspontja vagy zárópillére. Ki mondja ki a végkövetkeztetést? Egy római százados. (A könyv a rómaiak számára íródott!)
Szent Márk szent Péter beszédeit foglalja össze a rómaiaknak.
A könyv történeti háttere megvilágítja Mk célját: A római híveken félelem, zavarodottság vett erőt a 70-es években (amikor az evangélium íródott). Rómát Néró felgyújtatta (64), s a tettet a keresztényekre fogta. Pétert, Pált kivégezték Rómában (67). A zsidók Jeruzsálemben fellázadtak Róma ellen (várható volt a rómaiak támadása. – Nemsokára, 70-ben le is rombolták Jeruzsálemet). Sz. Jakabot, a jeruzsálemi egyház fejét megölték.
Márk írásával erőt akar adni e zavarba hozó helyzetben a római keresztényeknek: - Mintha arra hívná a rómaiakat: nézzetek ebben a nehéz helyzetben ti is a keresztreszögezettre (amint a százados reá nézett); és lássátok: „Ez (Jézus) valóban Isten Fia volt!” A kereszten is!
Márk feltételezi olvasóiban Jézus életének ismeretét. Nem ír Jézus eredetéről, születéséről (mint Lk és Mt). Láthatóan pogányokból megtérteknek ír: zsidó témákkal (törvény stb.) keveset foglalkozik, a zsidó szokásokat viszont magyaráznia kell a rómaiak számára.
Életünk: Nehéz helyzetekben nézzünk a római katonával együtt a keresztre szögezett Jézusra, és mondjuk:
„Valóban Isten Fia vagy!”
3) Szent Lukács
Az irgalmasság evangéliuma
Javasolt Biblia olvasás szakaszai és üteme: ettől el lehet térni, meg lehet állni, lehet ismételni. A részletes Biblia magyarázat segíti a megértést.
Bevezetés (1,1-4)
1. rész: Kezdetek (1,5-2,52)
2. rész: A Messiási előkészítése (3,1-4,13)
3. rész: A galileai működés (4,14-9,50)
4. rész: Jeruzsálemi út (9,51-19,44)
5. rész: A szenvedés és győzelem (19,45-24,53)
Részletes Biblia magyarázat Lukácshoz - katt ide, vagy a fenti pontokra
Az egyházatyák így jellemezték sz. Lukács evangéliumát: „Az irgalmasság evangéliuma”.
Csak nála található számos példabeszéd a témában: az irgalmas szamaritánus, a tékozló fiú, a farizeus és vámos, a dúsgazdag és Lázár. Jézus szenvedéstörténetében is van két sajátosan „irgalmas” történet: amikor Jézus gyilkosaiért imádkozik és a jobb-lator története (Lk 23,34; 23,39-43), amelyek csak Lukácsnál olvashatóak.
Csak nála olvasható több más fontos esemény is: pl. a vérrel verejtékezés, az emmauszi tanítványok elbeszélése stb. Lk 9-19 fejezete nagyobb részt az ő evangéliumának „saját anyaga”.
Lukács, Pál munkatársa volt, az ő tanítását írta le. - Az irgalmasság evangéliuma (Pál nyomán is) kidomborítja, hogy az egész emberiség meg van váltva.
Feladat: Legalább minden reggel és este nézzek az Atyára: Ő haza vár engem is, mint a tékozló fiút. És új, isteni életre hív, minden hiba után!
4) Szent János
Teológus evangélium
Javasolt Biblia olvasás szakaszai és üteme: ettől el lehet térni, meg lehet állni, lehet ismételni. A részletes Biblia magyarázat segíti a megértést.
- A. Bevezetés (1,1-51)
B. A Jelek Könyve (2,1-12,50)
- I. Epizód: Új kezdetek (2,1-4,42)
II. Epizód: Jézus Életadó Szava (4,43-5,47)
III. Epizód: Jézus, mint az Élet Kenyere (6,1-71)
IV. Epizód: Azonossági válság (7,1-8,59)
V. Epizód: A Világ Világossága, Látás és Vakság (9,1-10,42)
VI. Epizód: Élet a halálon túl (11,1-54)
VII. Epizód: Élet a halálban (11,55-12,56)
Részletes Biblia magyarázat Jánoshoz - katt ide, vagy a fenti pontokra
A szinoptikusok azt bizonyítják olvasóiknak, hogy Jézus Isten fia. János akkor írta evangéliumát (100 körül), amikor a többi evangélium már elterjedt. Evangéliumában Jézus legmélyebb tanításairól szól, ezért „teológus evangéliumnak” is nevezik. Három fő tanítására figyeljünk fel:
a) Jézus nemcsak Fia Istennek, hanem egy az Atyával, Isten, a Szentháromság második személye, az Atya kimondott Igéje (1,1-18)
b) A hívő, ha hit szerint él, ha szeretetben él, Jézusban él: Pl. „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad és én őbenne” (vö. Jn 6,56) Vagy: „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni!” (14,23; vö. Jn 15).
c) Ha mi úgy törekszünk szeretni egymást, ahogy Ő szeretett minket (Jn 15,12) – nemcsak bennünk és köztünk él, hanem egységünkből megismeri Istent a világ. „Legyenek mindnyájan egy, ahogy Te Atyám bennem és én tebenned, úgy legyenek ők egy mibennünk. És ebből ismerje meg a világ, hogy Te küldtél engem.” (Jn 17,21k)
Feladat: Ismerjem fel annak nagyszerűségét, hogy nemcsak követhetem Jézust, hanem (ha hiszek és szeretek) maga Jézus él bennem és én Benne élhetek; és ha szeretjük egymást – akkor ő megjelenik, és szeretetünk által mások is felismerhetik Jézust!
- ÖSSZEHASONLÍTÁS
Szent Márk evangéliuma a legrégibb a szinoptikus evangéliumok közül, belőle és más forrásokból merített a másik két szinoptikus evangelista.
Ha a szinoptikus evangéliumok között sok a hasonlóság is, sokban különböznek is egymástól.
Olvassuk el Szent Márk evangéliumának első sorait, első fejezetét. Miről szól?
Vessük össze: milyen témákkal kezdődik Máté és Lukács evangéliuma.
Máté és Lukács tehát Jézus életével, eredetével, születésével kezdi a történetet.
Nézzük most meg Máté első fejezeteinek címeit, és vessük össze Lukács első fejezeteivel. Kiderül, hogy más-más történeteket mondanak el.
Rakjuk sorrendbe Mt 1-3 és Lk 1-3 elbeszéléseit – s közben lássuk, hogy más témákról írnak, és miként egészítik ki egymást!
Mi a szinoptikusok közös központi mondanivalója? - Térjetek meg, mert elközelgett, mert itt van köztünk a mennyek Országa!
Szent Márk evangéliuma a legrégibb a szinoptikus evangéliumok közül, belőle és más forrásokból merített a másik két szinoptikus evangelista.
Mi a szinoptikusok közös központi mondanivalója? -
- Térjetek meg, mert eljött közénk Isten Országa!